Keresés
  • Dexter Kft.

5 bevált eszköz a digitális vizsgaidőszakhoz

A járványügyi vészhelyzet kihirdetése jelentős kihívás elé állította a felsőoktatási intézményeket a tudásátadás digitális formáinak megszervezése kapcsán. Az újabb kihívást a digitális számonkérés megvalósítása jelenti. Nem csupán a megnövekedő terhelés jelent problémát, hanem az is, hogy online helyzetekben nem lehet teljes mértékben szimulálni a fizikai jelenléttel zajló számonkérések körülményeit. A következő bejegyzésben mind módszertani megfontolásokat, mind a konkrét alkalmazható eszközöket bemutatjuk.



Módszertani megfontolások


Nem létezik olyan elektronikus platform, amelyik képes lenne szimulálni a jelenléti számonkérés körülményeit. Sem a szóbeli, sem az írásbeli számonkérés tekintetében. Ez abból az egyszerű tényből adódik, hogy a vizsgáztató nem tud annál nagyobb fizikai teret kontrollálni, mint amit a vizsgázó eszközére telepített kamera egyszerre befog. Digitális formában történő vizsgáztatás esetében tehát „el kell engedni” a tananyag memorizálásának és a pontos tartalom előhívásának követelményét. Ehelyett olyan vizsgahelyzetet kell teremteni, amely a tananyag összefüggéseinek megértését, alkalmazását, esetleg tovább gondolását kívánja meg. Bizonyos értelemben mindez egy mélyebb tanulási folyamatot, és magasabb szintű tudást eredményez, tehát a számonkérés hatékonysága is javul. A segédanyagok használatának tiltása helyett „open book” jellegű vizsgát érdemes szervezni, amelynél nem kizárt (sőt, támogatott!) a könyvek, feljegyzések, internetes keresők stb. használata.


Tesztelésnél az „open book” vizsgahelyzetek jellegéből adódóan a nyitott tesztkérdések jellemzően jobban alkalmazkodnak a célhoz, így a teszt kitöltése és értékelése is hosszadalmasabb. Természetesen elképzelhetők olyan jól összeállított feleletválasztós tesztsorok is, ahol nem olvasható ki a könyvből, nem kereshető ki az internetről egyszerűen a válasz, azaz nem lehetetlen zárt kérdések alkalmazása sem „open book” jellegű tesztek összeállításánál. A teszthelyzetet úgy érdemes létrehozni, hogy abban minél kisebb tere legyen a megengedettől eltérő segítség igénybevételének.

A legegyszerűbb megközelítése ennek a kérdésnek mennyiségi jellegű. Ha az oktató kérdésbankot hoz létre, amelyből a gép egy adott hallgató adott teszthelyzetében véletlenszerűen sorsol ki kérdéseket, akkor minél nagyobb az aktuális teszt és a kérdésbank összes kérdéseinek száma közötti különbség, annál kisebb az esélye a tesztkérdések ismétlődésének különböző hallgatók esetében (tehát 100 tételes kérdésbankból egy 10 kérdéses teszten kisebb az esélye, hogy ketten ugyanazt a kérdést kapják, mint akkor, ha a kérdésbank csupán 20 tételből áll). Az esetleges válaszlehetőségek véletlenszerű sorrendben történő megjelenítésével, tovább csökkenthető a vizsgázók összedolgozásának lehetősége. Természetesen a több kérdés összeállításához több munkát kell befektetni a vizsga előkészítésébe, előnyként jelentkezik azonban a kérdésbank újrahasznosítása jövőbeli kurzusokon, vizsgákon.

A másik szabályozó elem a kitöltésre adott idő. Ha a vizsga egyszerre kezdődik minden résztvevő számára és a kitöltésre rendelkezésre álló idő rövid (és a kérdések variálása miatt a kérdéssorok is személyre szabottak!), akkor sokkal kisebb lehetősége van a hallgatóknak egymás segítségét igénybe venni. Egyéb külső segítség igénybevételét természetesen így is nehéz kizárni. Ez a helyzet a szervezési oldalon jár hátrányokkal, hiszen az összes hallgató egyidejű virtuális jelenlétével számol. Természetesen minél összetettebb feladatvégzést kíván meg a megoldás, annál nehezebb külső segítséget igénybe venni. Ilyen értelemben a komplex, egyéni beadandó feladatok esetében, amelyek utánajárást, kidolgozást kívánnak meg a hallgatótól, kevésbé váltható ki az önálló munka, mint tesztsorok kitöltésénél. A házidolgozat típusú feladat kiadása lényegesen kisebb előkészítő munkát igényel, mint a tesztelés, viszont érdemi értékelése komoly erőfeszítéseket igényel. A beadandó feladatoknál hátrányként jelentkezik az elkészítésükre és az értékelésükre fordítandó nagy időszükséglet. Itt is lehet azonban módszertani eszközökkel optimalizálni a hallgatók és az oktatók leterheltségét: több tárgyból közös beadandó feladat kiírásával, hallgatói csoportmunka támogatásával (közös beadandó feladat egy-egy hallgatói csoportnak).



Eszközök számonkéréshez


Az alábbiakban a Coospace oktatástámogató rendszer néhány olyan eszközét jellemezzük a fenti megfontolások fényében, amelyek alkalmasak a digitális számonkérés megvalósítására.


1. Feladat eszköz

Határidőre beadandó feladatot lehet vele előírni.

Előnye: A számonkérést már a vizsgaidőszak előtt el lehet indítani (téma kijelölése, elvárások rögzítése stb.), sőt akár a beadás határideje is megelőzheti a vizsgaidőszak kezdetét. A feladatot egy csoport is el tudja végezni. Alkalmas az elmélyített tudás ellenőrzésére. Külső segítség igénybevétele nehézkes. A számonkérés teljesítéséhez kapcsolódó terhelés a legkevésbé sem pontszerű az adott kurzus vonatkozásában, tehát optimális. Hátránya: A tananyag elsajátítása mellett erősen leterheli a hallgatót, a beadott munka ellenőrzése pedig az oktatót, különösen nagy létszámú, egy időben beérkező beadvány esetén.

További információ ezen a linken található.


2. Vizsgateszt eszköz

Előre gyártott kérdésekből (kérdésbank), sok véletlenszerűséggel, és a teszt egészére vonatkozó időkorláttal létrehozott számonkérési forma. A vizsga lehetséges megkezdésének időpontjára tetszőleges hosszúságú időintervallumot lehet megadni.

Előnye: A kérdésbank kérdései újra hasznosíthatók. A véletlenszerű kérdéskiválasztás személyenként eltérő kérdéssorokat generál. Automatikus értékelés is beállítható. A kitöltésre adott idő szabályozható. Hátránya: A valódi vizsgahelyzethez hasonlító működés (egy adott időpontban rövid kitöltési határidő) több vizsga esetén megsokszorozza a terhelést. A kérdések ismétlődésének elkerüléséhez nagyon sok kérdést kell felvenni a kérdésbankba. Nehezebben védhető ki külső segítség igénybevétele.


3. Videochat

Szinkron kommunikáció szóbeli vizsgahelyzet szimulálásához. A kapcsolat során lehet fájlt küldeni, a chatlog mentődik, de a videó nem.

Előnye: Egyszerre egy hallgató bevonásával történik. Peer-to-peer technológia, ami nem terheli a központi infrastruktúrát.

Hátránya: Egy időpontban egy hallgató számonkérésére van lehetőség. Kevésbé alkalmas „open book” jellegű vizsga lebonyolítására.

Coospace VideoChat

4. Fogadóra

A videochattel azonos működést lát el szervezési kerettel. Az online fogadóóra esetében az oktató által megadott időintervallumra lehet jelentkezni, a hívást az oktató kezdeményezi a beérkezett jelentkezések sorrendjében.

Előnye: Ugyanúgy peer-to-peer technológia, tehát nem teljesítmény igényes. Az előzetes időpont foglalások miatt jól tervezhető. Hátránya: A hátrányok ugyanazok, mint a videochat esetében.


5. Virtuális osztályterem (Big Blue Button)

Több oktató bevonásával megvalósított számonkérés virtuális térben. Multipont kommunikáció. A teljes beszélgetés menthető.

Előnye: Csoportos beszélgetés reprodukálható lebonyolítása.

Hátránya: Magas hálózati és erőforrás igény.


Bár nyilvánvaló, hogy sok szempontból kivételes helyzetben vagyunk jelenleg, mindenesetre jól látszik, hogy széles eszköztár áll rendelkezésre ahhoz, hogy diákjaink felkészültségét fizikai jelenlét nélkül is pontosan meg tudjuk állapítani. Ezúton szeretnénk mindenkinek sikeres vizsgaidőszakot kívánni!

62 megtekintés

Minden oldalon megjelenő adatot és képet a szerzői jog védi. Ezek bármilyen további felhasználása, tükrözése tilos. Esetleges visszaélés büntethető. Minden jog – fordításokra is – fenntartva.

© 2020 DEXTER

7622 Pécs, Vargha Damján u. 4.

Telefon: +36 72 514 660

1095 Budapest, Ipar utca 5. V. em.

Telefon/Fax: +36 1 203 3165

 

E-mail: info@dexter.hu